|
Tandori Dezső: Hommage
|
|
Ki szedi össze váltott lovait,
ha elhulltak, ki veszi nyakába? ki teszi meg mégegyszer az utat értük visszafelé, hiába? Kardél-nyargalásod két oldalán még kettészelve is ez állatok hozzád lassult múlásukkal bevárják, amíg kidől utolsó hátasod: Most még, nem deszka-földes-álruhásan, visszanézhetnél e hűlő vetésre - hogy zokogás kockázzon koponyádban, kopogjon tört szemük dióverése. |



